Az Mt. 123. § (6) bekezdésének módosítása szűkíti, szigorítja a tárgyévet követő évben kiadható szabadságot, erősítve ezzel a főszabály érvényesülését, azaz azt az előírást, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

A szabadság tárgyévet követő kiadásának, igénybevételének törvényben meghatározott eseti lehetőségei azt a kettős célt kívánják elérni, hogy pihenőideje abban az évben legyen a munkavállalónak, amikor az elfáradást eredményező munkát végezte, de indokolt, méltányolandó esetben a munkáltató is kezdeményezhesse, hogy a szabadság egy részét elhalaszthassa.

A munkavállaló munkaviszonyában alapszabadságra és pótszabadságra jogosult.

Az alapszabadság húsz munkanap, mely az életkor függvényében huszonöt és negyvenöt éves kor között fokozatosan, összesen tíz munkanap pótszabadsággal bővül.

Az életkorhoz kötődő pótszabadság mellett egyéb pótszabadságok is megilletik a munkavállalót, melyek a gyermekek számához, a gyermek születéséhez, a munkavállaló fiatal életkorához, egészségi állapotához, és munkakörülményeihez kötődnek.

Az alap és pótszabadságból összetevődő éves szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

Átviteli lehetőségek

Az Mt. a következő évre engedi „átvinni” a szabadságot október 1. után kezdődött munkaviszony esetén az esedékesség évét követő március 31-ig.

Kollektív szerződés rendelkezése engedheti meg, hogy a szabadság egynegyedét a munkáltató az esedékesség évét követő március 31-ig adja ki.

A esedékesség évében kiadottnak tekinthető a szabadság, ha annak igénybevétele az esedékesség évében megkezdődött, és a következő évre átnyúló része nem haladja meg az öt munkanapot.

Fenti esetekben ad tehát az Mt. lehetőséget arra, hogy a szabadság egy része ne a tárgyévben, hanem a következő évben kerüljön igénybevételre. (Azt az esetet, amikor a munkavállaló személyében rejlik a szabadság kiadásának akadálya külön helyzetként szabályozza a törvény.)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni

Online pénztárgépekre való átállásról
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online pénztárgépekre való átállásról

Közeleg az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje, ezért kérjük az érintetteket, hogy kövessék nyomon, milyen teendőik vannak az átállással kapcsolatban.

1. Az online pénztárgépekre való átállás első ütemének határideje: 2013. augusztus 31.!

A pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget hagyományos, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgéppel teljesítő adóalanyok esetében az adóhatóság 2013. augusztus 31-ét követően – olyan jogcímen, hogy a nyugtaadási kötelezettséget nem online pénztárgéppel teljesítették – szankciót nem alkalmaz akkor, ha az adóalany ezen időpontig az online pénztárgép üzembe helyezése érdekében regisztrál, azaz a PTGREG nyomtatványon a NAV-tól üzembe helyezési kódot kér.

FONTOS! Ha az adóalany igényelt online pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges kódot, de az online típusú gép megvásárlására és üzembe helyezésére 2013. augusztus 31-ig nem kerül sor, úgy a 2013. augusztus 31. utáni időszakban is – mindaddig, amíg az online típusú pénztárgépe használatát meg nem kezdi – köteles nyugtaadási kötelezettségét pénztárgéppel teljesíteni, amely során továbbra is használhatja az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépét.

A legfontosabb teendő az online típusú pénztárgépek üzembe helyezési kódjának NAV-tól fenti időpontig való igénylése az erre szolgáló nyomtatványon.

Természetesen ezen túlmenően szükséges lesz az is, hogy az adóalany igényeinek és lehetőségeinek megfelelő online típusú pénztárgépet szerezzen be. Felhívjuk a figyelmet, hogy a megrendelés leadása előtt körültekintően tájékozódjanak a már engedélyezett online típusú pénztárgépekről annak érdekében, hogy csak ténylegesen engedélyezett géptípusra adják le a megrendelést. Az engedélyezett online géptípusokról a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal honlapján lehet tájékozódni.

http://mkeh.gov.hu/sajto?page=details&oldal=1&news_id=600&parentID=778

A pénztárgép használatra kötelezett, elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet használó adóalanynak természetesen lehetősége van arra is, hogy az alábbi lehetőségek közül válasszon:

a) vásárol egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-ig használhat,

b) bérel egy hagyományos, elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet, amelyet 2013. december 31-éig használhat.

2. Azoknak a pénztárgép használatra kötelezett adóalanyoknak, akiknek (amelyeknek) új tevékenység megkezdése miatt vagy egyéb okból pénztárgépet kell beszerezniük, és 2013. augusztus 31-én nem rendelkeznek olyan rendeltetésszerű használatra alkalmas és működőképes pénztárgéppel, amelyet 2013. december 31-ig használhatnak, igényelniük kell a NAV-tól 2013. augusztus 31-éig üzembe helyezési kódot annak érdekében, hogy az esetleges szankció alól mentesüljenek. Amennyiben ezek az adózók 2013. augusztus 31. után bizonylatolási kötelezettségüknek – az online típusú pénztárgépük üzemeltetésének megkezdéséig – kézi kibocsátású nyugtával tesznek eleget, azt a NAV nem szankcionálja.
Amennyiben az adóalany azt a tevékenységét, amelynek vonatkozásában a nyugtaadási kötelezettséget pénztárgéppel köteles teljesíteni 2013. augusztus 31-ét követően kezdi meg, az adóhatóság az üzembe helyezési kód 2013. augusztus 31. utáni, de a tevékenység megkezdése előtti igénylése esetén nem szankcionálja, ha az adózó a nyugtaadási kötelezettségének kézi kibocsátású nyugtával tesz eleget.

Budapest, 2013. augusztus 16.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az online adatkapcsolatra képes, adóügyi ellenőrző egységgel rendelkező pénztárgépekre történő átállással kapcsolatos, egyes átmeneti szabályokról

Részletek pdf formátumban letölthető itt.
http://kimosoft.hu/nav/nav_kozlemeny1.pdf

Pénztárgépek

Kisokos az online pénztárgépekről

Változtak a pénztárgépek állami adóhatósággal történő összeköttetésének legfontosabb követelményeire vonatkozó szabályok és két hónappal több idő áll majd a rendelkezés az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek esetében a bekötésre. A következőkben mindent megtudhat az online pénztárgépekről amit tudni lehet.

Időbeni ütemezés

Az új pénztárgépekre történő átállás időpontja: 2013. május 1.

Attól függően azonban, hogy a hagyományos pénztárgép elektronikus naplóval rendelkezik vagy sem, az adóhatóság eltérő türelmi időszakot jelölt ki az átállásra adatszolgáltatási kötelezettséggel. Ebben az időszakban Elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek esetén (Rendeletnek nem megfelelő): 2013. augusztus 31. a türelmi idő.

Elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek esetén (Rendeletnek nem megfelelő): 2013. december 31. a türelmi idő. Az elektronikus naplóval rendelkező hagyományos pénztárgépek használóinak 2013. július 1. és 2013. december 31. között azonban adatszolgáltatási kötelezettsége merül fel, amelyet elektronikus naplófájlok elektronikus úton történő megküldésével tud teljesíteni az állami adóhatóság felé.
A pénztárgéphasználatra nem kötelezett adózó sem üzemeltethet tovább hagyományos pénztárgépet, mint 2014. december 31.

Műszaki előírások terén a következő változásokra kell felkészülni

A jogszabályi előírás lényegi eleme az ún. adóügyi ellenőrző egység (AEE), amely a pénztárgép önállóan elkülöníthető zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egysége, amely az adóügyi bizonylatokat, valamint annak elválaszthatatlan részét képező elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, biztosítja és ellátja a pénztárgép és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.

Ez az egység rögzíti folyamatosan a pénztárgépen zajló eseményeket, a bizonylatok kiállítását, az áramszünetet, a ki- és bekapcsolásokat stb. Bizonyos feltételek bekövetkezése esetén jelzi a jelentési szándékát a NAV szervere felé. A tényleges adatátadás azonban csak akkor következik be, ha a NAV szervere erre utasítást ad. A jelentést tehát a NAV szervere kezdeményezi úgy, hogy az adózó ne tudja, hogy az AEE mikor küld adatokat a NAV felé.

Az egységnek legalább 30 percenként kell jelentenie a NAV felé, folyamatosan tájékoztatva arról, hogy hány tranzakció történt az utolsó küldés óta.

Az AEE és a NAV szerver közötti kommunikáció a mobilszolgáltatók infrastruktúráján keresztül, titkosítva zajlik majd.

Engedélyezési eljárás változásai

2013. március 20.-át követően az engedélyezési eljárást nem a NAV, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal folytatja le. Ez azt jelenti, hogy típusvizsgálat keretében vizsgálja, hogy a pénztárgép megfelel –e az előírásoknak. Amennyiben az adott pénztárgép nem felel meg a Rendeletben foglalt feltételeknek, a MKEH határidő kitűzésével lehetőséget biztosít a kérelmező részére a hiba kiküszöbölésére. A típusvizsgálat során a Rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő pénztárgépet lepecsételik, és a forgalmazónak átadják, amely köteles azt változatlan formában megőrizni és a forgalmazási engedély jogerőre emelkedését követő 10 évig azt megőrizni.

Jogkövetkezmények

Azok a forgalmazók, akik pénztárgépet forgalmazási engedély nélkül forgalmaznak, 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságra is számíthatnak.

A pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervízelésével kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a magánszemély kötelezettet 500 ezer forintig, a nem magánszemély kötelezettet pedig 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az állami adóhatóság.

Milyen információhoz jut a NAV, hogyan hat ez az ellenőrzési tevékenységére?

A beérkező adatokat az adóhatóság többek között összeveti az áfa bevallásban szereplő adatokkal.

Ezek alapján részletes kockázatelemzést is tud végezni, amely az ellenőrzésre történő kiválasztást, az egyéb jogsértések felderítését, és az eltitkolt bevételek felkutatását is elősegítheti.

Ezek az adatok a következők lehetnek:

Információt ad a kereskedő tevékenységére, a vásárlások időpontjára, az eladott tételek számára, értékére.
Átlagos vásárlási érték, óránkénti átlagos bevétele, sok stornó, visszáru, engedmény.
Mikor történnek a rögzítések? (sok az esti zárás előtt)
Üzlet nyitvatartási idejéhez képest a pénztárgép napi nyitás és zárás ideje között eltelt idő kevesebb.
Próbavásárlás során az ellenőr megbizonyosodhat arról, hogy az adott tétel az adóhatósághoz beküldésre került –e.
A szervizek által bejelentett üzemeltetési helyek összevetése az adózó által bejelentett telephelyekkel.
Be nem jelentett foglalkoztatottak kiszűrése (működő pénztárgépek száma és a foglalkoztatottak száma közötti eltérés)

Készpénzfizetési korlát

Így értelmezi a NAV a készpénzfizetési korlátot

Másfélmillió forint fölött korlátozták a vállalkozásoknál a készpénzhasználatot. A részletes szabályokról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részletes útmutatót is kiadott: érdemes átböngészni.

A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások 2013. január 1-jétől egy naptári hónapban, egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben.

A helytelen jogszabály-értelmezésből adódó mulasztás rendkívül magas bírsággal szankcionálható. A mérték a másfélmillió forint fölötti rész 20 százaléka, amelyet a kifizetés teljesítőjének, s jogosultjának egyáltalán ki kell fizetni.

A másfélmilliós korlát az áfa értékével együtt értendő. Fontos továbbá tudni azt is, hogy ugyanazon felek között megkötött több szerződésből fakadóan ugyanazon pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó részére teljesített kifizetéseket egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni.

A szabályozás igén bonyolult, minden részletre érdemes körültekintően figyelni. Ezt segítendő a NAV részletes útmutatót adott ki, amely innen közvetlenül elérhető.

Évente kell ellenőrizni az online kasszákat

Kötelező az online kasszák éves felülvizsgálata; ilyenkor a szerviz ellenőrzi, volt-e a pénztárgépen illegális beavatkozás vagy ennek kísérlete, és ha szükséges, az adóügyi ellenőrző egység (AEE) akkumulátorát is kicserélik – hívta fel a figyelmet az onlinekassza.hu portál.

Kötelező az online kasszák éves felülvizsgálata; ilyenkor a szervíz ellenőrzi, volt – e a pénztárgépen illegális beavatkozás vagy ennek kísérlete, és ha szükséges, az adóügyi ellenőrző egység (AEE) akkumulátorát is kicserélik – hívta fel a figyelmet az onlinekassza.hu portál.

A szakportálnak Szabó Ervin, a Laurel Számítástechnikai Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a vizsgálat tényét rögzíteni kell a pénztárgépnaplóban.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) rendelete szerint a napló megőrzése és dokumentálási kötelezettsége a kereskedőt terheli. Korábban is a tulajdonosnak kellett megőriznie a naplót, de a dokumentálás a forgalmazó és a szerviz felelőssége volt.

Minden meghibásodást azonnal jelenteni kell a szerviznek, amely visszaigazolja azt. A szakembereknek öt napon belül meg kell kísérelniük a javítást, majd annak eredményét a naplóban rögzíteni. A gépet csak NAV – engedéllyel rendelkező műszerész szerelheti.

Ha a kassza javítható, az újabb üzembe helyezéskor a kiesés idején keletkezett bevételt be kell vinni a gépbe.

Ha javíthatatlan, akkor az AEE egységet a kereskedőnek kell megőriznie. Ha az egység megtelik, meghibásodik, vagy a kassza üzemeltetőjének személyében változás következik be, az AEE-t cserélni kell.

A szakember hangsúlyozta azt is, hogy körültekintően járjanak el a vállalkozók, ha szüneteltetik vagy megszüntetik a vállalkozást.

A pénztárgép kivonásáról az ügyfélkapun keresztül a NAV-ot öt napon belül értesíteni kell. A visszakapcsolást az újbóli használat előtt legalább öt nappal be kell jelenteni.

Az üzemeltetés helyének módosítását is öt nappal a változás előtt kell jelezni, megjelölve az üzemeltetési hely megváltoztatásának tervezett időpontját.

Forrás: http://ado.hu

Alkalmi foglalkoztatás 24 órában

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (Efo tv.).

Alkalmi munka a munkáltató és a munkavállaló között

– összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az alkalmi munkavégzésre irányuló foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell mögöttes szabályként a munka törvénykönyvét (Mt.), kivéve, ha az másként rendelkezik. Erre tekintettel az Mt.-nek a napi 8 órás, illetve a heti 40 órás munkaidőre vonatkozó rendelkezését itt is kötelező betartani teljes munkaidőben történő foglakoztatás esetén.

Lehetőség van egyenlőtlen munkaidő-beosztásra (akár munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is), mely során a beosztás szerinti munkaidő legalább napi 4 óra, de nem haladhatja meg a napi 12 órát (azaz van lehetőség napi 12 órában történő foglalkoztatásra).

A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló

– készenléti jellegű munkakört lát el,
– a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója.

Ezt nevezzük hosszabb teljes napi munkaidőnek. Kizárólag ebben az esetben – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja.

Azaz, ha nem állnak fenn a fenti feltételek (készenléti jellegű munkakör, vagy a munkavállaló a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója), nem osztható be 24 órára egy napra.

Jelen esetben releváns ugyanakkor – szemben a főszabállyal –, hogy a vasárnapi munkavégzés nem korlátozott. Nem érvényesül az Mt. azon korlátozása, hogy milyen esetekben lehet vasárnapra rendes munkaidőt beosztani, és a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések is kiesnek.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató köteles az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenteni az Efo tv. szerinti adatokat (munkavállaló neve, adószáma, adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele, egyszerűsített foglalkoztatás jellege, munkaviszony napjainak száma). Ezzel létrejön az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony. A bejelentésre sor kerülhet a 185-ös (kék) telefonszámon, vagy az ügyfélkapun keresztül a 14T1042E nyomtatvány használatával (illetve okos telefonról, tabletről is).

A díjazás során az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként – a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 százaléka, garantált bérminimum esetén 87 százaléka jár (azaz akár napidíj, akár óradíj alapon is történhet az elszámolás).

Tehát, ha órabérben állapodnak meg, a munkavállaló díjazását a teljesített órák alapján kell megállapítani. Napibér esetén a díjazás 8 órára jár. Ha például egy napra alkalmazza a munkáltató a munkavállalót, aki 12 órát dolgozik, a további 4 órára rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékra jogosult.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén is jogosult a munkavállaló az Mt. szerinti bérpótlékokra, a feltételek teljesülése esetén. Ennek megfelelően:

– 15 százalékos éjszakai pótlékra, ha a munkavégzés ideje 22-06 óra között meghaladja az 1 órát,
– a napi 8 óra feletti munkaidőre 50 százalékos bérpótlékra,
– ahol nem vasárnaphoz köthető a tevékenység, 50 százalékos mértékű vasárnapi pótlékra,
– ha fizetett ünnepen dolgozik a munkavállaló, akkor a fizetett ünnepi órákra 100% bérpótlékra.

A készenléti jellegű munkakörben – megállapodás alapján napi 12 órában – foglalkoztatott munkavállaló akként is teljesítheti a heti öt munkanapját, hogy 24 óra egynapi munkaidő alatt 2 munkanapját teljesíti, majd az Mt. szerinti pihenőidőt követően ismét munkába áll (a heti munkaideje a 72 órát nem haladhatja meg). Azonban ennek feltétele a teljes munkaidős munkaviszonyban történő folyamatos foglalkoztatás. Jelen esetben ez maximum 5 egymást követő naptári napig lehetséges (tehát mind az 5 napra bejelentve a munkavállalót).

http://adozona.hu/munkajog/Alkalmi_foglalkoztatas_mit_lehet_es_mit_nem_I2C2PB

A munkaviszony megszüntetése

A munkaviszony megszüntethető
közös megegyezéssel,
felmondással, és
azonnali hatályú felmondással.
Ha a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot indokolni kell, a megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. A megszüntető jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a nyilatkozattevő bizonyítja. Az indokolás akkor világos, ha egyértelműen kiderül, mi a felmondás oka, valós, ha objektíve igaz, és okszerű, ha a felmondás okával áll összefüggésben a munkaviszony megszüntetése.

E rendelkezésektől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el.

1.) Közös megegyezés

A felek bármikor megszüntethetik közös megegyezéssel a munkaviszonyt. Közös megegyezés esetén a felek a munkavállaló javára bármilyen járandóságban megállapodhatnak. A megállapodás írásba foglalása kötelező, annak elmulasztása a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét eredményezi. Közös megegyezéssel mind a határozatlan, mind a határozott idejű munkaviszonyt meg lehet szüntetni.

2.) A felmondás

A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással.

A törvény ebből a szempontból nem tesz különbséget határozott és határozatlan idejű munkaviszony közt, azaz a határozott idejű munkaviszony is megszüntethető felmondással.

A felmondást a munkáltató köteles megindokolni. A felmondás indoka továbbra is csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Kizárólag a munkáltató személyében bekövetkező változás nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Az indokolás csak akkor maradhat el, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt

a várandósság,

a szülési szabadság,

a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,

a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés, valamint

a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt.

A tilalom továbbra is csak a munkáltatói felmondásra vonatkozik, minden más módon megszüntethető a munkaviszony.

A felmondási idő

A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, e rendelkezéstől kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

A felmondási idő harminc nap, amely a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

 három év után öt nappal,

 öt év után tizenöt nappal,

 nyolc év után húsz nappal,

 tíz év után huszonöt nappal,

 tizenöt év után harminc nappal,

 tizennyolc év után negyven nappal,

 húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

Lényeges változás, hogy a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időnek csak a munkáltatói felmondás esetén van jelentősége, ha a munkavállaló mond fel, harminc nap marad a felmondási idő.

Változatlan az a szabály, hogy a munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni a munkavégzés alól. A felmentés idejére távolléti díj jár. A felmondás szabályaitól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el.

Végkielégítés

A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a munkáltató felmondása,

 a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy

az Mt. 63. § (1) bekezdés d) pontja (amely szerint megszűnik a munkaviszony, ha a munkáltató személyében bekövetkező változás vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. hatálya alá tartozik)

alapján szűnik meg.

A végkielégítés mértéke

 legalább három év (a munkáltatónál fennálló munkaviszony) esetén egyhavi,

 legalább öt év esetén kéthavi,

 legalább tíz év esetén háromhavi,

 legalább tizenöt év esetén négyhavi,

 legalább húsz év esetén öt havi,

 legalább huszonöt év esetén hat havi távolléti díj összege.

A nyugdíj előtt álló munkavállaló emelt összegű végkielégítésben részesül: ha a végkielégítésre jogosult munkavállaló munkaviszonya a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke legalább háromévi, a munkáltatónál eltöltött munkaviszony után egyhavi, tíz év után kéthavi, míg húsz év után háromhavi távolléti díj összegével emelkedik.

Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

 a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

3.) Azonnali hatályú felmondás

Azonnali hatályú felmondással mind a munkáltató, mind a munkavállaló élhet, feltéve, hogy a másik fél

 a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

 egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. Ha a munkavállaló mond fel azonnali hatállyal, a munkáltató köteles a felmentési időre járó távolléti díjat, illetve végkielégítést fizetni.

Az eddig leírtaktól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el.

Azonnali hatályú felmondással nem csak kötelezettségszegés esetén lehet élni. Azonnali hatályú felmondással bármely fél megszüntetheti ugyanis a munkaviszonyt a próbaidő alatt, és megszüntetheti a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt is. A határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésénél a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.

A próbaidő alatti, valamint a határozott idejű munkaviszony azonnali hatályú felmondását nem kell megindokolni sem.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése (megszűnése) esetén

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat (pl. „TB-kiskönyv”, adóigazolás, szolgálati idő igazolása, munkanélküli igazolólap). A munkáltató a munkavállaló kérelmére, ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt, a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) vagy legfeljebb az ezt követő egy éven belül a munkavállaló munkájáról írásban értékelést ad.

A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye

Ha a munkáltató szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyt, köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt, e rendelkezéstől a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el. A munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés azonban nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

Ha a munkavállaló szünteti meg jogellenesen a munkaviszonyát, köteles a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget megfizetni. Ha a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen, a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. A munkáltató követelheti az ezt meghaladó kárának megtérítését is. Ezek azonban együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét.

A jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át.